A kis hűtőmhöz sétáltam, amiből kivettem egy üveg sört. Hamar felnyitottam azt, s inni kezdtem. Később letettem az asztalra italomat, s leültem rendezett ágyamra.
- Picsába már! - hallottam egy kiáltást bátyám szobája felől. Biztos xboxozik. Vagy csak elment a net. Eleresztettem egy mosolyt, amiért Yongguk ilyen nyomorék. Kivettem nadrágzsebemből lemerült telefonomat, s felraktam töltőre. Pár perc múlva már bekapcsolt. Az elején még csak a fehér, félbeharapott almát mutatta, majd utána már a feloldóképemet is. Mivel a töltőkábel elég hosszú volt, ezért odaültem telefonommal együtt a hifihez, rácsatlakoztattam Apple készülékemet, s elindítottam a kedvenc zenémet, amit majdnem maximális hangerőre tekertem. Felálltam ülőpozíciómból, majd az asztalhoz ballagtam, amiről elvettem a sörömet. Ötöt belekortyoltam, s erősen levágtam a fából készült íróasztalomra.
- Neked meg mi bajod van?! - kiabálta át bátyám. Utálom, hogy áthallatszik minden zörej.
Nem válaszoltam, inkább kinyitottam ajtómat, s kissé dülöngélve átmentem Yongguk szobájába.
- Mi az Isten... - a látvány elég váratlanul fogadott. Bátyám keze nadrágjában munkálkodott, közbe a laptop a combján feküdt, amibe bele volt dugva a fülhallgatója. Hát nem xboxozik... Visszamentem szobámba, ágyamról elvettem egy párnát, s mikor bátyám ajtóküszöbére léptem, megdobtam a puha tárggyal. Ijedten vette ki kezét a textil alól, s kihúzta füleiből fülhallgatóját.
- Menj a francba! - kiabált rám, amin csak nevettem.
- Nem úgy kéne pornót nézni, hogy itthon vagyok - kacsintottam Yonggukra, mire csak egy dühös tekintet vetődött rám. - Tudod, hogy szeretlek.
- Tűnés - nézett rám szúrós szemekkel.
- Jól van, hagyom, hogy ki tudd verni magadnak - vágtam egy pimasz arckifejezést, majd elhagytam szobáját. Felvettem asztalomról az üveget, s azzal együtt lementem a konyhába. Belekortyoltam egy nagyot, s ezzel ki is ürült. Megrázogattam szám felett, hátha még maradt benne valamennyi csepp, de csalódnom kellett. Böfögtem egy hatalmasat, majd kivágtam a zöld üveget a kukába. Durván fogtam meg a hűtőajtó kilincsét, s kinyitottam. Találtam benne egy csomag virslit, amit rögtön ki is vettem. Felvágtam a csomagolást, majd kiszedtem belőle három virslit, amit egy tányérra tettem. Fél percre beraktam a mikróba, s vártam. Mikor elkezdett sípolni a készülék, kivágtam annak ajtaját, s kivettem a benne pihenő tányért, amin a virslik már melegek voltak. Ledobtam az étkezőasztalra - csoda, hogy nem tört el a tányér -, s enni kezdtem. A ketchupot már lusta voltam kivenni a hűtőből, úgyhogy anélkül kellett zabálnom. Egyszer csak azt hallottam, hogy nyitódik a szobámban lévő kis hűtőm.
- Vedd le a mancsod arról a szent tárgyról! - kiabáltam teli torokból.
- Milyen jó füled van, cseszd meg - ciccegett egy sort Yongguk, majd letrappolt a lépcsőn. - Hű, de sápadt vagy, ember. Melyik pia volt ilyen finom?
- Nagyon vicces vagy - forgattam meg szemeimet, s tovább csámcsogtam. Csend telepedett közénk, de egy sikítás félbeszakította, mire ijedten nézett rám bátyám.
- Hallottad ezt?
- Szerinted süket vagyok?
S ekkor egy újabb sikolyt hallottunk kintről, viszont ez közelebb volt, mint az előző. A bejárati ajtóhoz siettünk, amit azonnal feltéptünk, s körbenéztünk az utcán, majd meg akadt valamin a szemünk. Te jó Isten...
Te, baszd folytasd! Ez nagyon jó. És Yongguk :D Végül kiverte magának, vagy félbehagyta a dolgokat?
VálaszTörlésImádom. Várom a következő részt ♥